Drága Kisfiam!

Ez a bejegyzés most nem egy földrajzi utazásról szól, hanem a Te eddigi életedről, arról a rövidke egy évről, amit eddig velünk töltöttél. Hamarosan ünnepelünk, talán mire befejezem ezeket a sorokat huszonegyedike lesz, a Te nagy napod, életed első születésnapja. Itt szuszogsz mellettem, elfáradtál a nagy délutáni sétában, csak nézem a hosszú szempilláidat, fitos nózidat és a pici szádat, amin - jóságod jeleként - most egy pici repedés is van.