Sziasztok!

Mint, ahogy a "Magamról..." rovatban is olvashattátok egy 22 éves életvidám kismama vagyok, aki nem bír megülni a fenekén. Már régóta gondolkoztam, hogy elkezdek blogot írni, de a munka és a tanulás mellett nem ez volt az a dolog, ami lekötött volna, így mindig húztam-halasztottam. 2015 májusában azonban hatalmas fordulatott vett az életem, megfogant a kisfiam, így kicsit több időm van itthon ülni. Na jó, őszintén szólva néha jólesik egész nap pizsamában lenni és csak akkor kikelni az ágyból, ha nagyon muszáj - de talán ez a betöltött 8. hónapban teljesen normális dolog. Úgy érzem eljött az idő, hogy virtuális papírra vessem a gondolataimat és megosszam veletek a tapasztalataimat, hogy milyen felfedezni a világot egy csöppnyi élettel a pocakomban, aki már nem is olyan pici.

Párommal imádunk utazni, kirándulni és olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy néha a szüleim is csatlakoznak hozzánk. Szeretünk megismerni új helyeket, legyen szó kis Hazánkról, a környező országokról, vagy akár a világ másik feléről, természetesen ha a pénztárcánk is engedi. A lelkesedésünk akkor sem hagyott alább, mikor várandós lettem, megbeszéltük, hogy ameddig bírom folytatjuk ezt az életvitelt és a gyermekünkkel is minél több helyre szeretnénk majd eljutni. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel a 8 hónap alatt csak pár nap volt, mikor úgy éreztem, hogy "mindenki hagyjon békén, különben kirobbantom a 3. világháborút", bár a várandósság tünetei engem sem kerültek el. A rosszullétek, a sárkány-korszak, a lábdagadás, a derékfájás - és még sorolhatnám - mind jelen voltak a mindennapjainkban, bár úgy érzem elég jól kiküszöböltük az ezekből adódó nehézségeket. Ezekre mind ki fogok térni az írásaimban, lesznek egészen mókás sztorik is. Terveim szerint a időrendi sorrendben fogok haladni, így az első pár poszt még a nyári élményeimet fogja taglalni, majd szépen lassan utolérem magam és eljutok a "jelenhez". Lesznek élménybeszámoló és informatív, remélem számotokra is hasznos bejegyzéseim is, amik jól fognak jönni, ha utazást terveztek. Egy bőrönd pakolás normál esetben nekem sosem tartott egy óránál tovább, várandósan volt, hogy 3-4 napot is elhúztam a dolgot, de mentségemre legyen szólva bőven belefértem a 30 kg-os súlyhatárba!  Tanácsokat fogok adni repüléssel, gyógyszerescsomaggal, étkezéssel kapcsolatban, de ha valamire kíváncsiak vagytok várom a visszajelzéseiteket és úgy alakítom a blogot. Tartsatok velem az anyaság és a kalandok izgalmas útján! :)